Leggyakrabban ajánlott szakma a belgyógyászat, amikor bizonytalan tünetekkel nem tudja a páciens hova forduljon, vagy ha góckutatás irányában kell összefoglalni és szervezni a betegutat.
A belgyógyászat az, amely leginkább integrálja az általános orvosi gyakorlat szintjén a többi orvos-szakmát a megelőzés, gyógyítás, rehabilitáció szempontjából. Mára már a belgyógyászat jelentősen szakosodott a belgyógyászatból nőtt ki például a kardiológia (szív és érrendszeri megbetegedésekkel) stb. foglalkozó szakágak.
Mi történik egy általános belgyógyászati vizsgálaton?
A belgyógyászati vizsgálat lényeges része a kórtörténet kikérdezése.
A családban előforduló betegségekre kérdez rá az orvos, különös figyelemmel a szív-érrendszeri (magas vérnyomás, szívinfarktus, érszűkület, trombózis, embólia), a gyomor-bélrendszeri (máj, epebetegség), az anyagcsere (cukorbetegség, zsíranyagcsere eltérések), endokrinológiai (belső elválasztású mirigyek, hormonok), légzőszervi, urogenitalis (húgyúti), mozgásszervi megbetegedésékre, az autoimmun és fertőző betegségekre, a fejlődési rendellenességekre és a daganatos kórképekre. Nagyon fontos a családi halmozódás vagy a családban előfordult kórképek életkori megjelenése.
A kórtörténet része a páciens korábbi betegségeinek ismerete, a gyerekkori betegségek és azok szövődményei valamint a családi kórtörténetnél felsorolt szervrendszeri megbetegedések. Mindig ki kell térni az allergiára, ideértve a légúti, táplálkozási és gyógyszer allergiát is.
A fizikális vizsgálat során vizsgálja a belgyógyász az általános belszervi állapotot, a test fejlettségét, a páciens tápláltságát. Megfigyeli a bőr, látható nyálkahártyák színét, tapintja a pajzsmirigyet, nyirokcsomókat. Kopogtatja, és hallgatózással vizsgálja a mellkast, tüdőt, szívet, tapintja a perifériás ütőereket, nyaki ütőeret és megtekinti a visszereket. Vérnyomást mér. Kitér a has tapintására, ahol a májat, lépet tapintja, a has érzékenységét vizsgálja, kóros rezisztenciát, sérvet keres, megállapítja a műtéti hegeket.
A belgyógyászati vizsgálat részét képezi a mozgásszervek és idegrendszer vizsgálata is. Gyakran végez a belgyógyász EKG vizsgálatot kiegészítéseként a fizikális vizsgálatnak.
A tünetek panaszok, kórtörténeti adatok ismeretében szűrőjelleggel vagy a tünetek okának kiderítésére a belgyógyász felállít egy diagnosztikus sorrendet laboratóriumi vizsgálatokkal, képalkotó vizsgálatokkal, további szakorvosi konzultációk megszervezésével.
A leletek értékelésénél mindig kitér a korábbi leletekkel történő egybevetésre, hiszen nemcsak a jelen állapot felmérése, hanem a korábbiakhoz képest bekövetkezett változás alapján tud dönteni a terápia megválasztásáról.
A belgyógyász folyamatosan követi, monitorozza az egyes megállapított eltérések mértékét azaz betegségének megfelelően gondozásba veszi a pácienst.
